Syrius Agility Pécs – Jenny Damm szeminárium 2015.április 07-08.

Kapcsolatfelvétel
18 április 2015
Kategória
Kutyás hírmondó
Hozzászólás  Syrius Agility Pécs – Jenny Damm szeminárium 2015.április 07-08. bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Címke , , , , , , ,

Syrius Kutyaiskola: Janny Damm agilyty szeminárium PécsettPécsen járt, a Syrius Kutyaiskolában, az agility koronázatlan királynője: Jenny Damm

Nézzük csak, ki is Jenny Damm?

A leginkább úgy lehetne megfogalmazni, hogy az a személy az agility sportban, mint a Forma 1-ben Michael Schumacher. A világ legjobbja. Egy példakép. Amit csinál az agility pályán, az motiváló, magával ragadó és csodálatos.

Nemzetiségét tekintve Svéd. Számomra a legjobb agility versenyző, és azt hiszem, ezzel a gondolattal nem vagyok egyedül.

A bajnoki címeit elég nagy és hosszú feladat lenne összeírni, napestig sorolhatnám. Agility sport pályafutását 1997-ben kezdte, de már előtte is foglalkozott kutyával. Elsőként egy jack russel terrierje volt, akit Francisnek hívtak (nevét a Nirvana énekesének lánya után kapta).

Első border collie-ja egy véletlennek, de leginkább egy kutyakiképző rábeszélésének köszönhető. Jenny rottweilert szeretett volna, de sokkal inkább javasoltak neki másfajta kutyát. Így lett Lotus, akivel nagyon rövid időn belül megszerezte első világbajnoki címét 2001-ben. Ezt követően sorba jöttek a bajnoki címek és a többi kutya, Elvis, Ina, Zaa, Ogin, Miss Lilli és Ziv, velük pedig még több siker és elismerés. Jelenleg három kutyájával versenyzik, Ogin-nal, Ina-val és Miss Lillivel.

Miért pont Jenny Damm?

Még közöm sem volt ehhez a sporthoz, mármint az agilityhez, de már 10 évvel ezelőtt is figyelemmel követtem a pályafutását, mert a tanítási módszere, gondolatisága nagyon meggyőző és mint már említettem igen eredményesnek bizonyult. Egyszerűen más volt, mint amit akkor láttam. Tudatos, célirányos.

Az első „találkozásunk” egy véletlen köszönhető. Amikor Rio-nak tanítottam a szlalomot 2014 tavaszán, Jenny metódusa alapján, kissé elakadtam, ami a tanítási folyamatot illeti. Gondoltam egy merészet. Írok neki egy email-t, hogy tudna e tanácsot adni, hogyan tovább. Egy nagyon kedves válaszlevelet küldött. Tudni kell a történethez, hogy a tavalyi év júliusában Taszáron rendezték a European Open Agility Championchips-et, melyen ő is indult versenyzőként. Mivel én hazai pályán voltam, ezért ő is kért egy szívességet, természetesen örömmel segítettem neki. Azt is megbeszéltük, hogy majd személyesen is találkozunk, ha itt lesz. Ebből alakult ki egy baráti kapcsolat. Egy nagyon kedves és közvetlen embert ismerhettem meg benne. Mondanom sem kell, hogy megnyerte a 2014-es EO-t Miss Lillivel…

Nagyon örültem, hogy személyesen megismerhettem, még ajándékot is kaptam tőle, egy dedikált pólót, amit kincsként őrzök.

A levelezés továbbra is megmaradt és felmerült bennem az az ötlet, megkérdezem tőle nincs e kedve ellátogatni hozzánk Pécsre, hogy tartson nálunk a Syrius Kutyaiskolán egy szemináriumot. Álmodni sem mertem, hogy meghívásomat elfogadja. Az időpontot 2015. árpilis 6-9. közötti időre beszéltük meg.

Amikor húsvét hétfő késő éjjel megérkezett én vártam a hotelnél. Kár hogy nem volt velem ott senki, hogy jó nagyot belém csípjen és azt mondja: itt van Jenny, nem álmodod!

Másnap reggel nyolc órára mentünk érte és vittük fel a kutyaiskolába. A tréning kilenc órakor kezdődött. Először elmondta, hogy ő milyen elgondolás alapján vezet végig egy kutyát a pályán. Ennek szellemében próbálta mindenki megoldani az adott feladatot. Én személy szerint annyira izgultam, hogy még Jenny is észrevette és rám szólt, hogy ne izguljak már annyira, menni fog. Persze könnyű ezt mondani, amikor egy világbajnok előtt bénázol. Ő nagyon türelmes volt és segítőkész, ha kellett ötször mondta el ugyanazt és egyszer sem éreztem, hogy elfogyott volna a türelme.

A szeminárium nagyszerűen és gördülékenyen ment. Nagyon jó társaság jött össze és azt hiszem, megint csak beszélhetek mások nevében is, ha azt mondom, hogy rengeteget tanulhattunk Jenny-től. Amit elmondott azt mindenki tisztán és világosan értette és fantasztikus humorral fűszerezte jó tanácsait. Az én kis Rio-mat például felzabálta egy csomó krokodil…. Persze, az én hibámból, de Jenny-vel megbeszéltük, hogy ezt sosem hagyhatom, hogy megegyék.

Nos, aki az utolsó mondatomat nem értette, hogy milyen krokodilokról is beszélek, az látogasson el jövőre Pécsre, a Syrius Kutyaiskolába, amikor is Jenny újra itt lesz.

Szeretném megköszönni a rengeteg segítséget Somának, Petrának, Krisztának, Mester-Takács Timinek, valamint azoknak az embereknek akik támogattak benne, hogy a nekem rendkívülinek számító esemény megvalósulhasson. Köszönöm a résztvevőknek, hogy eljöttek és emelték a hangulatot.

Have Fun!

És tudjátok… Never give up!!!

Comments are closed.